Lehetetlen küldetés

 Szeretnék egy beszámolót írni nektek arról diákhétvégéről amin a múlt hétvégén voltunk. A téma az evangélium hirdetése volt, a legnagyobb és leglehetetlenebb küldetés amit a világ valaha látott. Annyira fantasztikus tanítások voltak, hogy muszáj megosztanom veletek is.

Szóval a péntek esti előadás:

A tanító, Grész Gábor - a Fiatalok az Élet Küszöbén Keresztény Diákszervezet vezetője - arról beszélt, hogy kire bízta Jézus az evangélium hirdetését és hogyan érhetjük el, hogy a Földön mindenkihez eljusson az örömhír.

Tehát, kit küld el Isten?

  „…Kit küldjek el, ki megy el követségünkben?” (Ézsaiás 6:8) 


Mielőtt bármit is tennénk, először válaszolnunk kell arra a kérdésre, hogy KI VAGYOK?

Először is Isten képmásai.

,,Teremtett tehát Isten embert az ő képmására, Isten képére teremtette őt: férfivá és nővé teremtette őket." 1 Mózes 27.

Másodszor, mindannyian elbuktunk.

,,...mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által." Róma 3:23-24.

Harmadszor, ha Krisztus az életünkben van, újjáteremtettek vagyunk.

,, Ezért ha valaki Krisztusban van új teremtés az, a régi elmúlt, és íme új jött létre." 2 Kor.5.17.

Végül, Isten családjához tartozunk, tehát családtagok vagyunk.

,, Akik pedig  befogadták -Jézust- azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekei legyenek, mindazokat akik hisznek az Ő nevében." János 1,12.

 A legtöbb munka velünk van. Ha képtelenek vagyunk önmagunkat megváltoztatni, hogyan akarunk hatni másokra? Viszont Isten már megtette a leglehetetlenebbet: újjáteremtett minket! Mikor Krisztust befogadtuk új szívünk lett, kicserélődtünk, már Isten gyermekei vagyunk. Tehát a nehezén már túl vagyunk.:)

Istennek nem az számít, hogy mit teszünk hanem az, hogy kik vagyunk. Ugyanis minden amit teszünk abból fakad, hogy kik vagyunk. Ha megismertük Istent akkor szeretnénk, hogy mások is megismerjék Őt. Ha megéreztük a szeretetét akkor szeretnénk, hogy mások is átélhessék...

Folyt.köv.:)

Mi történt 2000 évvel ezelőtt?

 Ez a nap válasz arra a kérdésre, hogy miért vagyok keresztény. Ezen a napon halt meg Jézus érted és értem.  Magára vállalta minden bűnünk büntetését. A mi bűneinket szegezték a keresztre! Jézusnak egyetlen egy sem volt. Isten, a világmindenség Ura meghalt értünk. Aki ,,az eget és földet teremtette". Zsolt.124.

Tehát 2000 évvel ezelőtt, miután Jézus és tanítványai elfogyasztották az utolsó vacsorát, egy csütörtöki éjszakán:

,,...elment velük Jézus egy helyre, amelyet Gecsemánénak hívtak...arcra borult és így imádkozott: ,, Atyám, ha lehetséges távozzék el tőlem ez a pohár; mindazonáltal ne úgy legyen ahogy én akarom, hanem amint te." Máté 26.36-39.

,, Amikor visszament a tanítványokhoz alva találta őket..." 40.

,, ...harmadszor is imádkozott ugyanazokkal a szavakkal, Azután visszatért a tanítványokhoz, és így szólt hozzájuk:

,, Íme eljött az óra, és az Emberfia bűnösök kezébe adatik, Ébredjetek, menjünk!" 44.-46.

,, Még beszélt amikor megjött Júdás...és nagy sokaság jött vele kardokkal és botokkal..Akkor odamentek, rátették a kezüket és elfogták. . 47.-50.

Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Akkor a tanítványok mind elhagyták őt, és elfutottak." 56.

...

Ő ennek ellenére meghalt értük.

Mi a válaszunk ekkora szeretetre?

 

Kelő nappal én is kelek

Ha ki lehetne hagyni egy napot a héten, sokan eltekintenének a hétfő reggelektől. Néhány fiatal azonban emelte a tétet: a hét első napján kora reggel találkoznak, hogy imádkozzanak számukra ismeretlen emberekért is. De vajon mi viszi rá őket erre? A PinceA30 nemrégiben megnyílt imaszobájában jártunk.

Kelő nappal én is kelek - ezzel a József Attila-versből kölcsönzött sorral alkottak nyílt csoportot középiskolás és egyetemista fiatalok a Facebookon. Az imaközösséghez bárki csatlakozhat, akit nem rettent el, hogy a hetet egy reggel hattól délelőtt tízig tartó imamaratonnal kezdje. Na, jó, talán csak félmaratonnal, de annyi biztos, hogy nem a célba érés, hanem az elrajtolás, ami ez esetben nehézségbe ütközhet. A fiatalok viszont rácáfoltak a velük kapcsolatos sztereotípiákra: csaknem harmincan vannak már, akik valamilyen rendszerességgel részt vesznek a heti egyszeri hajnali imatalálkozókon a budapesti Pince A30 közösségi tér belső szobájában.

 A hajnali imát még a vizsgaidőszakban sem adják fel - tudtuk meg ott jártunkkor az imádkozó fiataloktól, pedig mint mondják, a legtöbb keresztyén összejövetelt szüneteltetik a számonkérés idejére. Előfordult, hogy az imaszoba programját szervező Fiatalok az Élet Küszöbén (FÉK) szervezet munkatársainak távollétében is kinyitottak a diákok, mert nem akarták abbahagyni az imát. Pedig, mint kiderült, nemcsak sikeres vizsgáikért és hasonló, személyes kéréseikért imádkoznak, sőt, talán legutoljára ezekért. Az üldözött keresztyének, az evangéliumot nem ismerők, a bajbajutottak, a távoli országokban helytálló misszionáriusok azok, akiket elsősorban imáikba foglalnak.

A falakon világtérkép, az asztalon naptár - az ún. 10/40-es ablak országaival. Az Egyenlítőtől 10-40 fokkal északabbra található észak-afrikai, közel-keleti és ázsiai térség országaiban csaknem 5 milliárd ember, a világ lakosságának kétharmada él. Túlnyomó többségük a világ legszegényebbjei közé tartozik. A főként iszlám, buddhista és hindu vallású nemzetek körében vannak ugyan keresztyének, de őket számos országban üldözik hitük miatt.

Ha kedvet kaptál az imához nyugodtan csatlakozz! Nem muszáj 6-ra odaérni, vannak akik csak 1-2 órára tudnak jönni. Az imaszobát amúgy a Corvin negyednél az Angyal utcán találod meg.:)

Forrás: http://www.parokia.hu/hir/mutat/6187/

Keresztút

Zsidó király, római helytartó. Igazságtalan vád,

felhergelt csőcselék, el nem múló szó.

Igazság vagy a tömeg?

Róma, a főnök bizalma?

Pilátus enged, s elítéli az ártatlant,

fáradtan.

Kiengedik Barabást, Barabást,

megostorozzák a Messiást, Messiást, Messiást.

Vajon bennem hányszor erősebb a részrehajló bíró?

hányszor csattan az igazságtalan szó?

Hányszor küldöm keresztfára a jót?

Megcsúfolva, töviskoronával,

nyomta vállát a kereszt súlya.

Kezét felsértette, lábát megrogyasztotta,

de rendületlen hordozta.

Elhajíthatta volna, tiltakozhatott volna, de felvette s tűrte, tűrte.

Miért? Mit ért?

Egy világért. Vétkemért.

Saját terhem hát miért nyűg nekem? Ott van Ő.

A szenvedő, a segítő.

Fél keresztem az Ő vállát nyomja.

Durva szitkok, nyüzsgő tömeg,

földre esett keresztjével.

Ostor csattant, dörgedelem röppent,

fájdalom közt felkelt.

Könnyebb volna ott maradni? Porba fekve, kisírt szemmel?

Megalázva, meggyötörve, bűnbe esve?!

Bizony, bizony könnyebb volna lesunyt szemmel (fejjel) járva, kelve élni,

de abból nem fakadna semmi.

Felkelni és felállni, menni tovább rendületlen,

felér a legrangosabb dicsérettel.

Állj fel hát s légy erős! Így tesz Ő,

az Üdvözítő.

Mocskos tömeg közt egy gyöngyszem,

édesanyja Mária jött szemben.

Mint mindig itt van most is, együtt lép,

együtt fél az anya s lelkében sír.

Fiát látva szenvedni még nagyobb lett fájdalma,

de kísérte Őt továbbra.

Miért kellett ezt látnom?

Az ártatlant szánom.

Még nagyobb kín, még szörnyűbb teher,

melyet most megoszt a Szűzzel.

Légy kitartó viseld, megad bátran,

nem tudhatod, kik jönnek még, hányan.

Egy biztos. Ők ott lesznek,

őrködnek majd feletted,

Szent Fiú és Szűz Anyja.

Megállították a hazatérő munkást,

Vigyed, cipeld, te felebarát!

Cirenei Simon tán megszánva a szenvedőt,

vállára vette a keresztet és segítette Őt.

Tán könnyebb már az út a Golgotán,

hisz vele van már egy jó barát.

Ha segítek és könnyítek mások életén,

enyém lesz a köszönet, mely most sugárzik az Ő szemén.

Izzadság és könny folyt végig arcán,

mikor a szeretet áradt szét Veronikán.

Odaadta kendőjét, megtörölte Jézus arcát,

s gyengén pillantott az Úr után.

Kibontva az áldott kendőt,

visszatekintett rá Ura, a Szenvedő.

„Vajha hát én kőszívemmel…”

Megláttam-e már a szentet?

Tekintett-e rám valaha,

az Úr legkisebb vándora?

Kínok között ismét elesett,

De felemelkedett.

Nem maradt ott földön fekve,

elgyötörve, megsebezve.

Nehéz szívvel tovább lépett,

nem feledett egy bűnöst sem.

Ismét lent a mélyben

hogy keljek hát én fel?

Miért nem vagyok jó?

Az igaz úton kitartó?

Ám az Ő példájára megteszem,

kimászok és elfeledem szennyem.

 Nemcsak durva szitkot,

hanem sírást, rívást is hallott.

Együttérző asszonyok szánták,

de Ő köszönet helyett ezt mondta inkább:

”… magatokat sirassátok”.

Tudta Jézus miért jött,

keresse mindenki azt, ami „eltörött”.

Siránkozhatsz a más baján,

de mindenki tegye helyre saját magát.

 Fölemelkedett. Harmadízben.

Még nehezebb az út fel.

Újból gúnyos arcok, szavak, tettek,

de ismét felkelt nagy keservvel.

Közeledik a szörnyű óra,

de várni kell az üdvös szóra.

Újabb bukás? Újabb romlott óra?

Miért menjek én a jó szóra?

Mert tán egy újabb megtérésem,

közelít már beteljesedésem.

 Lerángatták ruháit, megalázva elvették,

nem maradt már csak egy kis semmiség.

Gaz katonák sorsot vetve megosztoztak rajta,

védtelenül, kiszolgáltatottan ott hagyva.

Mit üzen e kép?

Mit tehetek én?

Valódi ember, megalázva, megtörve,

De mindenre felkészülve.

 Hallani már a vég szavát,

a tompa kalapácsok hangját.

Felfeszítik keresztjére,

élte utolsó szent helyére.

Jobbról, balról egy lator,

elhangzik egy–egy sikoly.

Büntetlenül lett megfeszítve,

ahogy bennünket is az élet

térdre kényszerít le.

Mi végre a szenvedés?

E nélkül nem lenne beteljesedés.

…. …. ….

Elsötétült az ég alja, Jézus lelke már a mennyben vala. Megtörtént a lehetetlen, az Írás beteljesedett. „Ez az ember valóban igaz volt”. S újabb megtérés, mert Ő valóban igaz volt.  A Szentkeresztből hit fakad, a halál ereje elhervad.  Megrendülten állok a kereszt alatt, újból és újból csak a szeretet marad.

 Édesanyja nedves arccal

gyermekét tartotta.

Ám ez most a Pieta.

A belső csendben Mária nem kérdezett,

ismét a szolgálólány mutatkozott meg.

Együtt Szentfiával némán ült,

S alázattal meg sem rezdült.

Néha a belső kiüresedettség

többet ér egy vádló szentnél.

Lehet, hogy a válaszokat nem kapjuk meg,

de belenyugszunk az Akaratba, mely szent.

 Követ gördítettek, csendben temettek,

köszönet neked Arimateai József.

Végre nyugalomban nyugszik Teste,

nem bántja már egy lélek se.

Asszony, ember rendben tovább áll,

csak a szívük az, mely nagyon fáj.

A csendben megrendülten várunk,

nem tart soká az álmunk.

Harmadnapra új reggel jő,

elgördült a nehéz kő.

Ujjonghatsz már megrendült szív,

Megváltónk nagy öröme hív.

Mi már tudjuk jól,

a kereszthalál nem örökre szól.

Van vigaszunk, örömünk és szerény reményünk,

Feltámadt Krisztus elhozta örök életünk. 

Ágota Zita

Amazing Grace – A szabadság himnusza

Az egyik leginspirálóbb film amit valaha láttam! Wilberforce hite, kitartása és az igazság iránti elkötelezettsége ma is példaként állhat előttünk.

1797-ben járunk. William Wilberforce, a rabszolgaság eltörlésének brit élharcosa kényszerpihenőre megy, hogy beteg szívét kúrálja - melyben a kórt leginkább a hiábavaló küzdelem okozta frusztráltság okozza. Itt ismerkedik meg az elbűvölő Barbara Spoonerrel, akiben lelki társára ismer, és felidézi neki élettörténetét, melynek során egy hajóskapitányból lett pap és egy rabszolgából lett író oldalán vette fel a harcot az emberi előítéletekkel szemben. Barbarának köszönhetően most újra feléled benne a vágy, hogy folytassa a küzdelmet, melynek célja a feltételek nélküli emberi egyenjogúság kivívása.

,, Ha látod az elnyomást nézhetsz a másik irányba, de nem mondhatod, hogy nem tudtál róla." 

William Wilberforce

Heinrich Heine: 

Mint egy virág, olyan vagy

Mint egy virág, olyan vagy,

oly tiszta, szép, szelíd.

Elnézlek, és szívemhez

a bánat közelít.

Kezem véd könyörögve,

meghallgat tán az ég:

ilyen maradj örökre,

ily kedves, tiszta, szép.

Képes Géza

Tavaszköszöntő

 A képeket egyik kedves barátnőm készítette Szeged mellől. Nővérével blogot írnak, itt tudjátok megnézni:

http://birdwithwings.blog.hu/

,, Testvérek. Költemények. Fotográfiák. Két lány. Két külön világ. Két különböző felfogás. Van, aki az írásban fejezi ki magát és van, aki a fotózásban teljesedik ki." Éva és Eszter